



|
Irodánkban az Önnek tetsző rendezvényre nézőtéri rajz alapján kiválaszthatja, hogy hol szeretne ülni, és a belépőjegyeket azonnal kézhez is kapja. Sikerdarabokra előrendelést felveszünk. |
|
Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc klezmer-musical Indig Ottó színműve alapján írta: Kállai István és Böhm György Dalszöveg: Miklós Tibor Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor
A világ első Klezmer-musicaljének ősbemutatója az Operettben!
A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír /születési, vagy keresztlevél/ nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba. Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még "Blum" lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának. Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére. Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum ivadék...Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonos választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...
Rendező: Béres Attila
Bemutató: 2006. március 17. és 18. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében
Szereposztás
Rózsi Siménfalvy Ágota Györfi Anna
András Mészáros Árpád Zsolt György Rózsa Sándor
Herskovics Mikó István Melis Gábor
Jonel Szabó P.Szilveszter Imre Sebastian
Majzikné Lehoczky Zsuzsa
Blumné Molnár Piroska Felföldi Anikó
Bárány Dézsy Szabó Gábor
Sára Mednyánszky Ági
Lenke Papadimitriu Athina
Blanka Kovács Zsuzsa
Rabbi Jantyik Csaba Pálfalvy Attila
Pap Faragó András
Cosma Marik Péter Balogh Bodor Attila
Janka Szendy Szilvi Bódi Barbara
Dávid Kerényi Miklós Máté Mikola Gergő
Tanító Fila Balázs
Blum Benkóczy Zoltán
Gáspár Peller Károly Miklós Attila
Terus Dénes Judit
Sanyika Oláh Tibor
Anya Arányi Adrienn
Tizedes Péter Richárd
Közreműködik A Színház Énekkara A Színház Balettkara A Budapest Klezmer Band
Alkotók és stáb
Zeneszerző Jávori Ferenc Fegya
Írta Kállai István Böhm György
Dalszöveg Miklós Tibor
Díszlet Túri Erzsébet
Jelmez Füzér Anni
Zenei vezető Silló István
Karigazgató Kéringer László
Zenei munkatársak Bíró Péter Lejtényi Ági Tóth Éva Haraszti Zoltán Kemény Gábor Déri Judit
Koreográfus-asszisztens Szabó Erika Radics Bernadett
Koreográfus Rogács László Bodor Johanna
Rendezőasszisztens Lázár Katalin
Rendező Béres Attila
Művészeti vezető Kerényi Miklós Gábor |